Nos, nos... A cím a feleletem a "Hogy vagy?" Típusú kérdésekre. Javulóban, bár még mindig nagyon fáj, ha csak rá gondolok. Talán el fog múlni egyszer ez a fájdalom, legalábbis nagyon remélem. És most vigasztalódom a barátaimmal, akik velem vannak, és támogatnak... - biztos, hogy nem akarnak megölni engem, és igazából ellenem szövetkeznek? *Battle Royal utóhatás XXD* Na szóval, mint az látszik, Battle Royallal vigasztalódom. És... NAGYON bejön :D Imádom :D És a hangulatomhoz is illik. Szóval most nagyon elvagyok vele, mindenki gyilkolászik mindenkit, minden, nagyon poén XD Amúgy sokkal durvábbnak képzeltem, annyira nem is kemény... Jó, vannak részek, de amúgy... Nem is félek...
Nos, még egyszer leírom - mert szükségét érzem -, ide is, hogy nagyon-nagyon hálás vagyok azok kedvességéért, akik velem vannak, támogatnak, és megvigasztaltak. Nem mondok neveket, de remélem, ők tudják, hogy rájuk gondoltam :D Nagyon-nagyon hálás vagyok mindenért, amit értem - aki kis senkiért - tettetek. Asszem most csak ennyit akartam mondani - gondolatban hosszú monológok voltak, de közben el is kalandozgattam, szóval nem számít annyira, meg amúgy is hülye vagyok, mindent elfelejtek... *csak az érettségiről ne feledkezzek meg...*
Egész friss a dolog, szóval le is írom - újra felszakadt a lelkemen a seb. Rájöttem, hogy akit én legjobb barátnőmnek tartottam, az csak egy illúzió volt. Én csak képzeltem, hogy a barátom, csak addig kellettem, míg nem volt más. Úgy néz ki, csak ennyit érek... *Még jó, hogy senki nem olvassa a blogom, tiszta depi lett megint... De nem hagyhatom, gondolj a jó dolgokra, gondolj a jóra...*
Azt hiszem, ez most nagyon illik rám... - még ha nem is igazán tetszik maga az ending. "Attól a naptól fogva, Ígéretet tettem magamnak, hogy sosem fogok sírni De mialatt felhalmoztam a fájdalmat, Volt valami, amimért nem tudtam megbocsájtani magamnak Sosem tudom már visszahozni azokat a napokat Még mindig tehetetlen vagyok Figyelem, ahogy az emlékek szilánkjai egymás után eltűnnek; Annak az időnek az emléke, mikor még mellettem voltál. Arra vágyom, hogy erősebb legyek, Hogy a hangom végül elérhessen téged. Ha a hosszú utam folyamán Megáll majd a szél, Fel fogok nézni az égre, és téged kereslek. Hajnalhasadáskor egy fénysugár tör utat magának. Szivárvány ível át az égen."
Nos, megint jelentkezem... Nem mesélek, mi volt velem az utóbbi időben, rengeteg dolgom volt, de nem annyira fontosak... Akkor ezen a hétvégén volt Con, SakuraCon. Anyámnak igaza van, annyira elterveztem, mennyire jó lesz, annyira reménykedtem, bíztam benne, de borzalmasan rossz volt. Életem egyik legrosszabb élménye. Megint elvesztettem egy barátot, két héten belül a másodikat. Szörnyen rossz érzés... Igazából... nem is tudom, csak egy cseppnyi megértést, törődést vártam volna, szerettem volna. Ennyire nagy kérés ez? Úgy néz ki, igen... vajon minden barát azért van, hogy eláruljon, és becsapjon? Mégis, kiben bízhat az ember? Magában? De elég csak magadban bíznod? /Pláne, ha olyan pesszimista vagy, mint én...?/
Na jó, kezdjük az elején... *sóhaj* Tehát, pénteken kivettem egy szabadnapot, orvosi igazolásom is van, hogy tudjak készülni Kyoro és Zsófi érkezésére. Minden rendben is ment, csak megtaláltuk egymást, és nagyon jól elvoltunk. Egyszer el is mentem Zsófi mellett, mert őt ugye nem ismertem, de csak rájöttem, hogy ő az... XD Aztán jöttünk haza, lepakoltunk, beszélgettünk, gépeztünk, és utána mentünk játszótérre - Juhúúú~ *.* az vicces volt *.* XD - és Meidóba :D Azt hittem, Meidó tele lesz, de szinte csak mi voltunk... Elteázgattunk, beszélgettünk, bohóckodtunk, aztán egyszer csak bejön a hely vezetője, hogy megyünk-e Conra. Mondtuk, hogy igen, persze. Erre ő, hogy ők nem, de meg szeretnék nézni a Magyar AMV Rettenet 3-at, úgyhogy peremier előtt láttuk a MAR 3-at, méghozzá az egyik készítő társaságában, ha jól vettem ki XD Hatalmas volt, egy csomót röhögtünk X"D Nagyon nagy lett megint XD Aztán fél 11-re estünk haza, még gép, fürdés, és alvás. Kiderült, hogy elférünk 3-an az ágyon :D Szóval hármasban aludtunk XD Kyoro, ahogy az előre mondta, hirtelen bealudt, mi meg még vagy 20 percet dumáltunk Zsófival. Szóval végül olyan 3 és fél órát aludtunk, mert tök korán felébredtünk XD Csak még vagy másfél - 2 órát beszélgettünk az ágyban fekve XD Szóval szuperül elvoltunk. Reggeli - csináltam rántottát, és nem rontottam el *büszke* -, készülődés, és elindultunk... a 2. kerületbe, a con alatti szálláshelyükre. Vicces volt, mire odajutottunk XD Aztán még játszóterezni is leálltunk, de végül csak elértük a cont :D Örömködés, köszöntés, cuccolás, és végül csak bementünk. Aztán kerestük az embereket, köszönés ... ... ... Shad rajzai kikerültek, mind a 3 :D Örültem neki, nagyon ügyes, tehetséges :D Sajnos nem nyert díjat, de akkor is nagyon szépek voltak. Aztán... hmmm körülnéztünk, és beültünk az AMV vetítésre *.* Rika AMV-je bekerült, és és és NYERT!!! Úgy örültem neki *.* Annyira szuper volt *.* Nagyon tetszett :D És nagyon szurkoltam is neki, persze :D Aztán... Elmentem Katie-vel a fanfictionos beszélgetésre... Szorítottam a kezét, és szurkoltam, hogy jól sikerüljön. Előtte ki is sminkeltem, bár nem lett a legjobb, kicsit remegett a kezem... Szurkoltam, hogy ne ismerjék fel. És előre próbáltuk tervezni a válaszokat... Aztán tömegkvízre épp odaértünk, akkor kezdődött. Hülye kérdések, és lehetetlen válaszok... Csak a tipp segített, kb. csak 1, vagy 2 választ tudtunk... nagyjából XD Szóval kemény volt. És mindig kizúgtunk XD Utána ugye eredményhirdetés... Katie sajnos nem nyert, pedig nagyon szorítottam neki... Ugye Shad se, Katyus se, sajnos, pedig szavaztunk rá... De Rikának nagyon örültem :D Utána leültünk kint dumálni, de hamar mentek az emberek, aztán meg elkergettek minket... Szóval mentünk át a másik helyre, de nem engedtek mindent kint lenni, "vagy bemegyünk After partyra, vagy kimegyünk". Mivel after nem izgatott, így kint telepedtünk le, és dumálni kezdtünk. De rám jött a magány, egyedüllét, depi, szóval kicsit félrehúzódtam bőgni. Bia kis idő után odajött, és vigasztalt, neki is sírtam kicsit, olyan egy óra múlva Shadék elmentek, akkor Katie is odajött.
Aztán, hogy menjünk. /Nem véletlen van filmszakadás.../ Elfelejtettem a jegyeket. Igen, tényleg hülye vagyok, és rohadtul feledékeny, tudom magamról. De szerintem kicsit kevesebb hiszti is jó lett volna... Na mindegy... Szóval 2 buszmegállót gyalogoltunk, de 8 villamos megállót már nem állt szándékomban, szóval csak felrángattam Katie-t és Biát a buszra. Nem hittek nekem, hogy nem lesz semmi gond, pedig tényleg nem volt. Az ellenőrök szinte csak a metrónál, és az éjjeli járatoknál lehetők fel, meg néha a népszerűbb közlekedési eszközökön. A többin nagyon-nagyon ritkán. Szóval ennyi. De nekem úgyse hisz senki... Végül a busz 5 perc alatt itthon volt, szóval 11 körül már itt is voltunk. Gyors vacsi, fürdés és fekvés. Kicsit fáradtak voltunk... Tényleg, én is pár perc alatt bealudtam, pedig ált. ez jó 10-15 perces művelet, ha gyors vagyok XD Nos, asszem nem voltam a legjobb házigazda, de azért igyekeztem... Fáradt voltam az biztos... /bár azért szerintem nem ezt a köszönetet érdemeltem.../ Na, nem mentegetőzöm, igyekeztem, és Kyoroék szerint jó házigazda voltam.
Szóval vasárnap. Reggeli - tükörtojás. Itt sem ment minden zökkenőmentesen, de... Legalább ettünk, és nem rontottam el a kaját se. Elég lassú volt a készülődés, majdnem le is késtük a perfet, pedig Katie jelentkezett, és meg kellett volna jelenni. Garuék zaklattak minket, hogy igyekezzünk, vagy elkésünk. De végül csak beértünk, még épp időben. Akkor perf. nézés. Nagy élmény, életemben először néztem végig a perf.et és... rohadt jó volt *.* Volt egy csomó szuper előadás. Csak az volt a gond, hogy hiába vagyok yaois, a 35 előadásból olyan 20-25 yaois volt. Az már kissé túlzásnak tűnt még nekem is... Aztán... kint volt egy kis vitánk Katievel... De nem is ez az érdekes, hanem ami utána volt: Garu vállán sírok, tőle 2-3 méterre, és még csak oda sem jön, hogy mi a gond. Ez nagyon fájt. És ahogy Garu mondta "Ha még ő is észrevette, hogy gond van, akkor tényleg nagy a gond, mert ő nem szokta ezt észrevenni", most mégis ő vette észre, és ő vigasztalt. Meg Rika, és Katyus. Nekik is nagyon hálás vagyok... Aztán mentünk DDR-ezni. Vagyis inkább néztük, mert Rika versenyzett. Sajnos nem nyert, de azért nagyon jó volt *.* Alig tudtam követni szemmel, ő mégis lépkedett rá *.* Szuper volt :D Aztán hívott Ichi. rögtön tudtam, hogy békíteni akar, de mentem. Bár sejtettem, mi lesz. Azzal támadott le, hogy mért haragszom ennyire a perf. miatt. Mondtam, hogy semmi köze a perf.hez, az az ő dolga. Én csak szurkoltam neki, és bár nem kellett volna szerintem leharapni a fejem, nem ez a gondom. Az a gond, hogy sz*rik a fejemre. És ha szomorú vagyok, vagy sírok, nem jön oda megvigasztalni. Erre jött, mint békítő, bár nem nagyon jött össze neki. Pár perces erőlködés után elbőgtem magam, ő meg elrohant. Ichi aranyos volt, kérdezte, visszahozza-e. Mondtam, ha nem akar jönni, ne erőltesse. Aztán elment, és Kyoro, és Zsófi vigasztaltak, nagyon édes-aranyos-kedvesek voltak. Olyan fél óra bőgés után nagyjából megnyugodtam, és mondtam, hogy ígértem DDR-t Rikának, vissza kéne mennem, van sorszámunk is. Katie és Ichi meg nem jöttek, szóval köszöntem, és az én két drága barátnőmmel karöltve visszamentem. Még láttam őket, de... semmi... Még sírtam Garuék vállán kicsit, volt, hogy egyszerre nevettem, és sírtam, mert közben nevettek :) Annyira aranyosak voltak. És nekik is nagyon hálás vagyok... Aztán Rika rosszul lett, elhatároztuk, hogy akkor magyünk. Közben még találkoztam Kyoroval, és Zsófival, és végül az lett, hogy elkísértem Zsófit Zuglóba, hogy Kyorónak ne kelljen addig elmennie. Meg amúgy is, arra is mehettem, végső soron... Addig is beszélgettünk, elvoltunk :D Szóval cont ott hagytam, nem is lett volna asszem kivel maradni, meg kedvem sem maradt igazán hozzá.
Itthon már nem sírtam... Amúgy... időközben rájöttem, hogy nem is igazán magam miatt, vagy a fájdalom miatt sírtam, inkább a meghatódottságtól, hogy még törődik velem néhány ember... Ez... nekem annyira jól esett, annyira meghatott... Ez volt életem legrosszabb conja, de azért volt benne jó is... Nekem a péntek volt a legjobb végül... talán tényleg csapnivaló barát vagyok, nem tudom, csak azt tudom, hogy hálás vagyok, hogy voltak velem emberek, és segítettek. És nekem ez számít leginkább...
A címadó dalrészlet: The Fray - How to save a life Igaz rám a részlet: I lost a friend... Két hét alatt két barátot vesztettem el... Nos, sok mindent nem tehetek. Még egy dal, zárásként :)
Szóval tavaszi szünet... Szuper volt *-* Lementem Katiehez, és nagyon jól elvoltunk :D
Szóval, első nap, csütörtökön még voltam suliban. Bókay nap volt, és a végén már halálra untam magam, egész bedepiztem, hogy mikor mehetek már. Egykor végre elengedtem, húztam haza, mint a vadliba, gyorsan bepakoltam, és a 3-as vonattal mentem is. Ötre ott voltam, és meg is volt a messziről-szaladós-egymás-nyakába-borulós jelenet *-* Poén volt XD Ott ölelkeztünk percekig, utána elmentünk hozzájuk. Pihentünk kicsit, msn, hajaztunk, aztán este elmentünk. Megismerkedtem Edittel. Aranyos lány, és vicces volt kifeküdni egy négyes kereszteződésre, az éjszaka közepén XD Meg elkezdtek "miért"-ezni XD Na az még vicces volt. Percekig mondogatták, hogy -Miért? -Miért? -Miért? Én meg már agybajt kaptam majdnem XD Meg voltunk játszótéren is, néztünk csillagokat :D Megismerkedtem a nagy göncöllel ^^ Meg Katie látott hullócsillagot :D Jó neki... ^^ Éjfél körülre értünk vissza, meg szerepeztünk is kicsit.
Következő nap mentünk Csongrádra, vendégségbe. Ez egy vicces dolog még: vendégségben vagyok, és megyek vendégségbe XD Csináltunk CP-t Katie-nek - legalábbis elő CP-t. Remélem, meglesz időre... Aztán volt még szerep, meg csináltunk tésztát :D Az is vicces volt XD Még nem csináltam soha tésztát... XD Szóval elvoltunk. Aztán éjfélig szerep. Miután lefeküdtünk, Katie, szegény nagyon rosszul volt, és csak lassan javult...
Harmadik nap mentünk erdőbe, ott, Csongrádon. Vicces volt, mert mindenfelé víz volt. eleinte nem volt semmi gáz, jól elvoltunk, fényképeztünk, CP képeket csináltam /szuper Ling és Ran Fan képek születtek :D/ Szeritenm tök élethűek voltunk. Aztán bementünk a susnyásba - nem félre érteni XD - és ott alig tudtunk haladni, és sem kiutat, sem visszautat nem találtunk. Ott egy kicsit bepánikoltunk. Én legalábbis mindenképp. Ráadásul elvesztettem a maszkom T_T Végül csak kitaláltunk, hosszas szenvedés után, utána kicsit felhőt néztünk, elvoltunk. Utána visszamentünk, és gyorsan irány Meet, hiszen szombat volt, Meet nap :D Kicsit elkéstünk, de megtaláltuk a csapatot a bástyánál. Ichi, Kyoro és Gigi elénk szaladtak, és megint következett egy egymás-felé-futós-ölelkezős jelenet XD Nagyon nagy volt. Mentünk játszótérre /wííííí *-* imádok hintázni/. Libikókáztunk - van hangfelvételem a fél csapat sikoltozásáról, kiabálásáról *ördögi kacaj*, és úgy megfájdult a belső combom felső része *áuuu~* - hintáztunk, dumáltunk, veszekedtünk, kibékültünk... ... ... Jó nap volt :D Aztán mikor már csak 4-en voltunk Tenshivel és Aizennel, akkor úgy döntöttünk, gyalogolunk kicsit... Nem tudom, pontosan, de olyan 3-4 km lehetett... Aztán buszra várva is dumáltunk még... Elvoltunk megint :D Hazafelé a sofőr nem engedett leszállni a megállónknál. Egy ember leszállt, a többi 5 nem. Mentünk tovább, és csak a következő megállónál tudtunk leszállni, ami egy kilómérettel van arrébb. Szóval még egy kis levezető séta is volt ^^" Amikor leszálltunk még találkoztunk Edittel, meg egy lánnyal. Mindenképp azt akarták, hogy csocsózzunk, de végül nem álltunk kötélnek. Fáradtak voltunk, és pihenni akartunk. Meg persze még volt szerep - amúgy minden nap XD végül 12 oldalt írtunk, míg ott voltam XD
Vasárnap Ichi telefonja keltett minket, hogy 4-re jönnek. CP képeket akartunk. Szóval gyorsan készülődés, még meg kellett csinálni a maszkot is, mert ugye az előző eltűnt az erőben. És ha már ott voltam, csináltam Katie-nek is :D Sóval készült pár olyan kép is, ami olyan, mintha ikrek lennénk, ugyanis ő is beöltözött Ran Fannak ^^ Ichi - milyen meglepő XD - beöltözött Ichigónak, Kyoro meg fényképezett - meg Ichi kinevezte a húgának, Yuzunak XD Szóval elvoltunk XD Katie egymás után 3 karakternek öltözött be: Ling, Greed-Ling, és Ran Fan. Elvoltunk megint, poén volt XD Meg Ichiékért biciklivel mentünk ki.......... az fájt... a zúzódás a combomon erősödött ^^" XD Próbáltam vinni Ichit a bicikli végén, de olyan lapos volt a kerék, hogy olyan 10-15 méter után feladtuk, nem bírtuk-bírtam tovább. Azért vicces volt. Ichi már nem csak a táncpartnerem, hanem már a biciklipartnerem is XD Este megint elvoltunk, szerep, minden, szóval XD
Hétfőn anyu keltett minket - második nap kivételével minden nap telefonra kkeltünk, valamilyen okból kifolyólag. Olyan fél 12 körül kezdtünk el éledezni, Katie apukája meg öt perccel dél előtt berontott, hogy lelocsol minket... szódával... Én nyugodtam tűrtem, beletörődtem az elkerülhetetlenbe - mellesleg jó rég nem locsoltak meg XD - Katie viszont küzdött ellene, de nem nyerhetett XD Aztán vacilláltunk, menjünk-e Meetre, mert fáradtak voltunk - minden éjjel jóval éjfél után feküdtünk XD - és Katie nem volt igazán jól, de végül csak elmentünk. Nem voltunk sokan - szám szerint 4-en. De elmentünk Tescóhoz, és közben fotózkodtunk Nanával ^^ poén volt - Nana egy utca, amúgy XD Aztán felkerestünk két másik MASZK tagot, ott is jól elvoltunk, végül Ichi is befutott ^^ Másztunk fára is - Kyoro és én voltunk fent a legtöbbet... a két tériszonyos XD Azért jók vagyunk XD Végül elmentünk mekibe, utána meg haza. Kyoro a hugicám lett :D Tökre örültem neki ^^ Meg... kitaláltunk, hogy lehet eldönteni, ki jó, ki nem XD Akinek a vége -kém, az nem jó, aki -kám, az jó XD Pl.: Edokám --> jó; Restkém --> rossz XD Világos, nem? XD
Végül ma, hétfő... 9:30-kor keltünk, reggeli, kis szerep, meghallgattunk Roy japán hangját *elolvadt* Végül a deles vonattal távoztam T_T Ölelkezős búcsú az esőben, aztán két óra vonat vissza.
Nagyon jó volt, bár hosszabb lett volna... Elejétől a végéig élveztem, és örök életemre emlékezni fogok erre. Nagyon, nagyon jó volt *-*
Gyors leszek, mert már aludnom kellene, de ez a dal most nagy hatást tett rám... *itt bőg már vagy negyed órája rajta* Szóval Bright Eyes-tól a This is the first day of my life Hallgassátok meg, olvassátok el, hátha rátok is hatással lesz...
This is the first day of my life I swear I was born right in the doorway I went out in the rain suddenly everything changed They're spreading blankets on the beach
Yours is the first face that I saw I think I was blind before I met you Now I don’t know where I am I don’t know where I’ve been But I know where I want to go
And so I thought I’d let you know That these things take forever I especially am slow But I realize that I need you And I wondered if I could come home
Remember the time you drove all night Just to meet me in the morning And I thought it was strange you said everything changed You felt as if you'd just woke up And you said “this is the first day of my life I’m glad I didn’t die before I met you But now I don’t care I could go anywhere with you And I’d probably be happy”
So if you want to be with me With these things there’s no telling We just have to wait and see But I’d rather be working for a paycheck Than waiting to win the lottery Besides maybe this time is different I mean I really think you like me
Nos, ezen a héten is elvoltam, igazán fontos, nem nagyon történt... Várom a szünetet (13 nap :D), mert megyek a barátnőmhöz *-* de jó lesz *-*, a cont is, mert imádom a hangulatát :D (36 nap), és félek, mert kiderült, hogy mikor lesz az infó érettségi: május 17. (59 nap) /és mellesleg a homofób ellenes világnap/.
Azért leírom, miket kell megcsinálnom mostanság. - A conos ficemet kell írni, de azért már nem aggódok annyira, félig kész... csak le kéne majd gépelni valamikor, és átnézni. - Meg kell írnom az angol projektemet - egy klubról kell írni - és nem nagyon tudom, mit is írhatnék... azt tudom, miről írjak, de nem tudom, mit... haladni kéne, elsejére meg kéne lennie. - Át kéne néznem a Démoni Angyalt, és felrakni FF.netre. - Fordítanom kéne... - Haladni kéne a CP-vel... nagyjából félig már megvan, de azért van még mit tenni...
És holnap könyvtárba kell mennem, mert lejárnak a könyveim... már ma is akartam, de olyan jól elvoltam, hogy nem volt kedvem elindulni. Na, nem baj, holnap is nyitva van :D
Kéne csinálnom valami értelmeset, de semmi kedvem, lustulni jobb... pedig jönnek határidők... nem szeretem a határidőket... :S No, bye, még egy vidi :D
Nos, gondoltam, hallatok magamról... Jól vagyok, minden szuper :D Készül a CP-m *-* Ran Fan leszek, és a nagyja már megvan, már csak a kisebb dolgok kellenek... na jó, a mellvért, és a maszk annyira nem könnyű, de megoldható... :D Várom már a szünetet, a cont, minden :D De addig még van pár nap sajna... De most már kibírom :D
Írogatok, van ötletem a conos ficre, de el kéne kezdenem. Meg aggódok, hogy több lesz. Na jó, szinte tuti, hogy több lesz, mint 1500 szó... Pedig az nem jó... majd próbálom csökkenteni... *sóhaj* Akkor, végre legépeltem Démoni Angyalt, ha meglesz az ellenőrzés, megy is majd FF.netre. Dance, dance-t befejeztem, de le kéne gépelni... Ez még várhat, mondjuk... Új ficet kezdtem el, "You were my voice, when I couldn't speak" címmel :D Ezt egy dalból szedtem, méghozzá a "Becouse you love me"-ből. Megtetszett, megihletett, kitaláltam, és most írom :D Csak egy gond van, a conos ficet kéne írni, mert parázok a határidőtől... ^^"
Aztán, kéne írni angol projectet, mert ápr. 7. a határidő - hogy én hogy" utálom a határidőket :S - és szünetben nem leszek itthon, szóval elsejére nagyjából meg kéne lennie... Nem mintha nagy dolog lenne, de mégis 2 oldal... és meg kell írni valamikor... ezt is... ^^" *sóhaj*
Shad, annyira nagyon köszönöm neked, visszaadtad az életkedvem :D Nos, először voltunk a Zakában. Én nem vettem semmit, csóró vagyok XD Vagyis már nem, egy 2000-esem felszabadult... Szóval mégis van egy kis pénzem :D Utána elzarándokoltunk a Holdfénybe :D Először voltam ott, és tetszett :D Többször is mondtam, hogy ajánlani fogom az egyik tanáromnak - Star Wars rajongó XD Itt sem vettem semmit, mert a Meidóra tartalékoltam: ugyanis utána oda mentünk :D Kényelmesen elhelyezkedtünk a babzsákos teremben, az egyik sarokban, eleinte egyedül voltunk, később bejött 3 srác, de nem foglalkoztunk egymással. Egy ideig néztük az AMV-ket, majd lelki segélyt nyitottunk XD Egymásnak, legalábbis próbáltuk... Nálam bejött, utána sokkal jobban éreztem magam... Ez most is tart :D Azért elmentünk a Nyugatihoz, habár addigra nem volt öngyilkos szándékom. Igazság szerint, túl gyáva vagyok, nem tettem volna meg... Ez van, ennyire gyáva vagyok... Út közben rájöttem, mért jó alacsonynak lenni: a fejem a másik vállának dönthetem XD Szóval már kisebbségi komplexusom sincs XD Az állomáson gondolkoztunk, hová szálljunk fel, de végül a metró mellett maradtunk XD Annyira örülök, hogy tudtunk találkozni, megnyugtatott, és felvidított... Végül is helyzetünk némileg hasonló... Nos, nem akarok a rosszra gondolni, inkább felidézem a szép pillanatokat :) Bye
Nos, bizonyos értelemben kár, hogy már nem a középkorban élünk. Ott, ha öngyilkosságot akartál elkövetni, megöltek, hiszen az ember elleni gyilkossági kísérlet volt, és sértette az élethez való jogot. Csak arra nem gondoltak valószínű, hogy hozzá tartozik a halálhoz való jog, és csak segítenek a szerencsétlennek. Végül is nem olyan rossz üzlet XD Ha neked nem sikerül, megteszik ők XD
Nos, ma megyek, találkozok Shaddel, és menni fogunk a Nyugatiba :D De jó lesz, vonat *-* Remélem, egy szépet kapok ki :D Sok sikert nekem :D
Nos, a címadó dal, szerintem illik hozzá: "Join Me In Death" by HIM
Baby join me in death Baby join me in death Baby join me in death
We are so young our lives have just begun but already we're considering escape from this world
and we've waited for so long for this moment to come we're so anxious to be together together in death
Won't you die tonight for love Baby join me in death Won't you die Baby join me in death Won't you die tonight for love Baby join me in death
This world is a cruel place and we're here only to lose so before life tears us apart let death bless me with you
Won't you die tonight for love Baby join me in death Won't you die Baby join me in death Won't you die tonight for love Baby join me in death
this life ain't worth living this life ain't worth living this life ain't worth living this life ain't worth living
Won't you die tonight for love Baby join me in death Won't you die Baby join me in death Won't you die tonight for love Baby join me in death
Nos, sokat gondolkoztam, volt időm: egész nap. Arra jutottam, hogy nem sírok. A sírás a gyengeség jele, a gyengéket viszont eltiporják. Ezt már megtanultam régen, volt rá 8 évem általánosban. 8 iszonyat hosszú, kínzó év. Megtanultam pár dolgok az emberekről akkor. A szenvedés, és kínzás. A kín, és könnyek. A fájdalom, a magány. A lelki fájdalom. Az árulás, és a megvetettség érzése... Volt belőle bőven. Megtanultam, ha elsírod magad, gyenge vagy, és eltipornak. A legfontosabb. Asszem ez lesz az én életem értelme, a Személyes Történetem: nem szabad sírni, hacsak nem vagy körbe bástyázva barátokkal, és nincs ellenség. Mikor utóbbi két alkalommal sírtam - nem számítva 1-1 érzelmes filmet -, akkor nagyon ki voltam bukva. Legutóbb 2 órán keresztül bőgtem itthon, megállás nélkül, az előtt másfél órát, de töményen. A tendencia alapján, ha eljön az ideje, akkor most 2,5 óra jön XD De jöjjön, ha utána nem fog így fájni a szívem... Mert olyan, mintha meg akarna szakadni. Mármint fizikailag is... " Szívemben szakadatlan vihar tombol, és szemem helyett szívem ostromolják a könnyek" Olyan, mintha érezné, már nincs sok ideje, így annyit akarna dobbanni, amennyit még tud. Nos, talán nem is akkora baj ez, legalább halálom előtt ezt is megismerem... Amúgy rájöttem, mi a tökéletes módszer: gyógyszer! Beveszek egy marék altatót - úgyis van itthon egy halomnyi gyógyszer - és szépen elalszok. Csak arra kell figyelnem, hogy ne vegyék észre, mert a gyomormosást kihagynám. Nem egy kellemes dolog... Azért a vonatot is preferálom. Amúgy rájöttem, minek tanulni, ha úgyis jön értem a vonat? Felesleges...
Nos, hogy valami jó is legyen azért, néhány barátom észrevette, hogy létezek! Egészen csoda XD És, én tudtam csak megoldani infón, az első feladatot :D És a második is majdnem jó lett :D Pedig rohadt nehéz volt... Szóval büszke vagyok magamra. Legalább a büszkeség maradjon meg, ha minden más már elszállt...
Azért pár dolog, amit ki fogok hagyni, hiányozni fog... A szalagavatóm, a Con, néhány ember... De ha a vonat jön, hát jön... nem lehet megállítani XD
Nos, túlfeszítem a húrt, azt a pár olvasómat is el fogom veszteni, aki egyáltalán olvas ^^" Szóval, egyenlőre búcsúzok... bye
Nos, már kicsit jobb... A temető humor csodákra képes XD meg pár ember, aki még melletted áll, talán :) De már vár rám egy vonat valahol, hogy megvizsgáljam alulról XD Basszus ez rímelt XD *Tudja, hogy hülye, nem kell mondani* Nos, kiderítettem, hogy előző életemben egy perverz gyilkos lehettem, lehet, hogy Shad is velem volt XD Most meg hiába vagyok jó, szenvednem kell. Nos, rossz karma, talán halállal orvosolható, ugyanis ennél jobb nem tudok lenni XD Tudom, hogy bukott vagyok, meg minden, de még ahhoz képest is nagyon jó vagyok XD Ki vállalja, hogy főbe lő/lelök valahonnan, vagy besegít a sínek alá? Várom a jelentkezőket XD
Nos, sajnálom, hogy itt traktárom a díszes társaságot, de máshol nem nagyon tudom kitölteni, és úgyis erre való a blog... Végül is mindegy, úgyis egész éjjel, egész nap ezen fog járni az agyam. Ez van. Majd próbálom terelni, de nem megy... Tuti... Már próbáltam. Ez a sorsom, ha van valakinek megoldása - a már említetten kívül, ugyanis nekem ez az egyetlen ötletem... bár várjunk, talán ha befoglalom Gabriel arkangyal helyét a Hősök terén, talán jobb lesz XD - szól, ha valakinek van ötlete, szóljon XD
Addig is bye, szép, álmatlan éjszakát XD Nekem legalábbis XD
"Az álomban az a jó, hogy a képzeletben él. Ha valóra válik, akkor nem is álom volt." "Ha lehunyjuk a szemünket, akkor is létezik egy világ, rajtunk és az álmainkon kívül is."